Egész Eurázsiában, Észak-Afrikában és Észak-Amerika nagy részén őshonos állat. Mintegy 40 alfaja ismert; néhány régebbi szakkönyvben például az Észak-Amerikában élő alfajt külön fajként, Vulpes fulva néven említik. Szinte minden élőhelyen otthon érzi magát, megtalálható a magasabb hegységek erdeiben - max. 3000 m tengerszint feletti magasságig -, a prérin és a sztyeppén, tengerparton, félsivatagokban. Megtelepedett a nagyvárosok parkjaiban is, ám mivel jobbára éjszakai ragadozó, csak ritkán kerül szem elé. Sok helyre betelepítették, így a 19. század közepén Ausztráliába is. Sajnos, itt hamar az őshonos, intelligens ragadozóhoz nem szokott helyi erszényesfauna kegyetlen vámszedője lett.

            A szemük alkalmazkodott a sötétben való tájékozódáshoz. Hallásuk is a kiszemelt áldozat érzékelésére szolgál. Olyan frekvenciájú hangokat is érzékel például, mint a füvön keresztül futó egér.  Nemcsak a pofájukon van "bajszuk" hanem a lábukon is, ez segíti a tájékozódásban őket. Hazánkban, hosszú, hegyes orrával, vörös (rókavörös) bundájával és hosszú lompos farkával közismert ragadozó. Füleik hegyesek, hátulsó oldaluk fekete, ugyanilyen színű a lábak elülső oldala is. Torka fehéres, melle és has oldala szürkésfehér vagy vörhenyes fehér. A farok vége rendszerint fehéres. Ami a méreteit illeti, testhossza: kan: 112 cm, szuka: 108 cm, farok hossza 30-50 cm, marmagassága 35-40 cm. Testtömege: kan: 5,9 kg, szuka: 5,2 kg.

            Táplálékát tekintve a vörösbundás egyáltalán nem válogatós. Ha a tenger közelében él, sirályok tojásait és fiókáit rabolja. Az erdőkben viszont rágcsálókra és nyulakra vadászik, fő eledele az egér és a pocok, melyeket magasra szökellve fogdos össze a mezőn és erdei tisztásokon. A táplálkozásukban fontos alkotóelem a földigiliszta. Ha alkalma adódik, békát is fog, sőt, a haldögtől sem undorodik. Ezen kívül rovarokat és gyümölcsöket is eszik.

            Az udvarlás és a párzás időszaka a tél.  A nőstények életükben 2-3-szor kölykeznek, de a hímek egyszer nemzenek utódot. Ivarérettség 10 hónapos korban. A szukák várukban 50-55 napig tartó vemhesség után 3-5, néha több kölyköt hoznak világra. A kicsik születésükkor még csak akkorák, mint egy vakondok. Gyorsan nőnek, szemük 12-14 naposan nyílik ki. Járatukat hosszabb időre először csak mintegy kéthónaposan hagyják el.

            Éjjeli állat. Szoros családi kötelékben él, de egyedül is kóborol. A nappalt föld alatti járatrendszerben tölti, melynek több kijárata menekülési lehetőséget is biztosít.  Rövid ideig él, mintegy másfél - két évig, fogságban 14 évig is él.